SZUDÁNI PAJZSOSGYÍK   (Gerrosaurus major)

gyik_005


Hazája Afrika félsivatagos száraz szavannás területei. Kifejlett hossza: 40-50 cm. Tápláléka: rovarok és kisebb emlősök.

SÁRGA TORKÚ PAJZSOSGYÍK   (Gerrhosaurus flavigularis)

gyik_004

Afrika középső és déli részén fordul elő. Kifejlett hossza 50 cm.
Tápláléka különféle rovarokból, és fiatal rágcsálókból áll

LEOPÁRDGEKKÓ   (Eublepharis macularius)

gyik_001


Hazája Irán, Pakisztán félsivatagos vidéke.
Hossza 20-25 cm. Tápláléka rovarokból, pókokból áll.

ARANYGEKKÓ   (Gecko auratus)

gyik_003


Thaiföld és Laosz homokkősziklákkal tarkított tájain él. A kifejlett állatok 20-24 cm hosszúra nőnek. Tápláléka lepkékből, pókokból, százlábúakból, tücskökből áll.

TOKE vagy PÖTTYÖS GEKKÓ   (Gekko gecko)

gyik_009


Hazája Burma, India és szinte egész DK-Ázsia. Kifejlett hossza 30-35 cm lehet. Tápláléka a pókok, éjjeli lepkék és ezernyi más rovar közül kerül ki. A nagyobb példány a szopósrágcsálókat és madárfiókákat is elfogyasztja

KÉKFARKÚ SZKINK   (Mabuya quinquetaeniata)

gyik_006


Hazája Afrika, gyakorlatilag az egész kontinensen elterjedt, Egyiptomtól Dél-Afrikáig. Rovarevő, minden repülő, mászó rovart, lárvát, pókot megpróbál zsákmányul ejteni, nem sajnálva egy kis testmozgást sem a falatokért.

SZAKÁLLAS AGÁMA   (Pogona vitteceps)

gyik_007


Elterjedési területe Dél-Délkelet Ausztrália. Kifejlet hossza 40 cm.
Tápláléka: rovarok.

ZÖLD LEGUÁN   (Basilisus plumifrons)

gyik_010


Közép- és Dél-Amerikában egészen Kis-Antillákig honos. Mérete, elterjedési területétől függően 1,2-2,2 méter, 2,5-8 kg lehet. Fiatal koruk után szinte kizárólag növényekkel táplálkoznak, hazai viszonyok között pitypangot, eperlombot, akáclombot-virágot, sütőtököt, és módjával salátát adhatunk neki.

ZÖLD BAZILISZKUSZ   (Iguana iguana)

gyik_008


Hazája Közép-Amerika.
Az esőerdők lombkoronájában vadászik rovarokból és kisebb gyíkokból álló zsákmányára.
Hossza 80-90 cm.

SZTYEPPI VARÁNUSZ   (Varanus exanthematicus)

gyik_011


Az Afrikában élő varánuszok legkisebb faja ez a gyík, noha testhossza a farokkal együtt elérheti, sőt ritkán meg is haladhatja az egy métert. Elterjedési területe viszont a legnagyobb, hiszen a földrész északi területeit kivéve szinte az egész kontinensen megtalálható.

FEHÉRTORKÚ VARÁNUSZ   (Varanus albigularis ionidesi)

gyik_012


E fajta hazája Közép- és Dél-Afrika, Szudántól, Etiópiától, Szomáliától délre Namíbiáig, Botswanáig és a Dél-Afrikai Köztársaságig tart. A kifejlett állatok elérhetik a 120-190 cm-es hosszúságot, emellé kb. 5 kg testsúly párosul.

SISAKOS KAMÉLEON   (Chamaeleo calyptratus)

gyik_002


Ez a faj az Arab-félsziget lakója, Jemen és Szaúd-Arábia szubtrópusi területein él. A nagyobb példányok akár a 65 cm-es hosszúságot is elérhetik, persze csak a hímek. Fákon és bokrokon található meg, ahol naphosszat figyeli az arra tévedő lepkéket, sáskákat, bogarakat és egyéb rovarokat.

PÁPASZEMES KAJMÁN   (Caiman crocodilus)

gyik_013


Dél-Amerikában, az Amazonas és az Orinoco hatalmas folyamrendszerének számos területén elterjedt, 2 m körüli krokodilfaj. Jól látják – krokodilfaj, hiszen a kajmánok ugyanúgy ennek a csoportnak a tagjai, mint az aligátorok vagy a gaviálok. Ragadozók. Halakat, madarakat és emlősöket egyaránt szívesen zsákmányolnak.